A prágai Egyévesek Nemzeti Versenye
A prágai Egyévesek Nemzeti Versenye kapcsán rengeteg szervezési munkára volt szükség. Találni kellett megfelelő felépítményeket és autókat, hogy a begyűjtést a legoptimálisabb és legköltséghatékonyabb módon tudjuk kivitelezni. Előre még azt sem tudtuk, hogy mennyi galambra lehet számítani. A felmérés után az látszott, hogy valamivel kevesebb, mint 900 db-al számolhatunk. A versenyre végül 1781 db galambot szállítottunk el. Azt gondolom, hogy ezt sikerként kell elkönyvelni. Köszönöm azoknak, akik galambjaik küldésével megtisztelték ezt a Nemzeti Versenyt és ezzel egyben növelték annak rangját is.
A galambok jó időben, szélcsendben indulhattak neki a különböző távolságra lévő otthonuknak. Út közben egyre magasabb hőmérséklettel és erősödő délies széllel kellett megküzdeniük, ami egyben ellenszelet jelentett. Ez meglátszik a listákon is, hiszen minél messzebbre kellett szállniuk, annál inkább csökken az átlagsebesség. Természetesen a nagyobb dúctávolság is közrejátszik a m/perc csökkenésében. Összességében egy jó versenyen vagyunk túl, egy nagyon jó erőpróba volt az egyéves galambok számára. Gyakorolhatták a tömegből való kiválást, sokszor szólóban kellett repülniük, hiszen nem mindenki azonos irányba tartott. Nekem személy szerint ezek a versenyek a mérvadók, itt lehet lemérni egy galamb igazi értékét, itt jön ki a küzdeni tudás, a tájékozódó képesség megléte, vagy annak hiánya. Természetesen az is fontos, hogy a távolságnak megfelelő galambokkal vágjunk neki egy ilyen útnak. A 4. zóna 580 km fölötti dúctávokkal már igazi kihívás az egyévesek számára. Több hasonló versenyt kellene szerveznünk, ha azt szeretnénk, hogy a világ többi része is elismerje a magyar galambok eredményét. Több Lipcsére, Magdeburgra, Halléra, Chebre, Döbelnre – és sorolhatnám még a régiós hosszú távú versenyek feleresztési helyeit – van szükségünk egy évben, hogy megmutathassuk a világnak a magyar postagalambok és Postagalambászok értékeit, eredményeit. Az ilyen versenyek nagy összefogást igényelnek a szervezők és a résztvevők részéről is. Nem azt kell keresni, hogy a szomszédos kerületben vajon nagyobb eredményt tudnék-e elérni, vajon jobb-e onnan a berepülésem, hanem többet kell tenni a várva várt sikerért és akkor el fog az is jönni.
Említsük meg azokat a segítőkész galambász sporttársakat, akik segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ez a verseny, hiszen koordinálták a begyűjtést, támogatták a versenyre küldőket a gyűjtőhelyeken és összegyűjtötték a nevezési díjakat.
Mihalik Csaba Orosháza, Takács László Szeged, Garaczi János Kecskemét, Soós István Dunaföldvár, Raffer Roland Székesfehérvár, Takács Gyula Tiszafüred, Bodonyi Ferenc Hatvan, Szabó Hornos János Budapest, Mészáros Zsolt Mány. Nagyon köszönöm a segítségüket!
Külön jár az elismerés a győri csapatnak Földing Norbert vezetésével, hiszen megvárták mindkét autót és segítettek a galambok átpakolásában, megitatásában. Nagyon köszönöm!
Mi lehet a jövőképünk ezzel a versennyel kapcsolatban? Reményeim szerint tovább tudjuk növelni az induló létszámot. A talán nem is olyan távoli jövőben, egy szép díjazással megtámogatott versenyt látok magam előtt. Három régióban, 400-600 km közötti távolságból, egyenként 5000 db galamb részvételével, további zónákra bontva. Bízom benne, hogy meg is valósítjuk!
Gál Ottó
OVB elnök