Másfél éves volt, amikor szülei elmondása szerint megkedvelte a galambokat. Apjának és keresztapjának is voltak galambjai. Általános iskolás korában már idős galambászok társaságába járt, akik kiállításokra, galambász összejövetelekre vitték és egyenrangú partnerként kezelték.
A gimnáziumi osztályterem ablakából egész délelőtt figyelte a környékbeli galambászok köröző falkáit, délután pedig – amikor csak tehette – sietett a galambászokhoz. Tanulni.
Első gyűrűs postagalambjait másodikos gimnazista korában vásárolta, harmadikos korában már eredeti Anker galambja is volt. Abban az időben az egyesület 220 km-ig röptette a fiatal galambokat, de ő, az ifjú titán 300 kilométerre is elküldte galambjait, úgyhogy a fél egyesület az udvarukon várta a hiánytalanul megérkező madarakat. Mivel ezek Anker-galambok utódai voltak, a hír eljutott Anker Alfonzhoz, aki meghívta Kaposvárra egy – később több – látogatásra a fiatalembert.
