Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát – írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társaság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, míg a szélsőségesen hideg napok száma felére csökkent és a telek melegebbé váltak.

A tanulmány szerint Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték. A kutatók tisztában voltak azzal, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték.

Új tanulmányukban Ruth Lorenz és munkatársai az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogy idővel miként változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek.

Kimutatták, hogy a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek. A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek, jobban, mint a nekik megfelelő nyári és téli középhőmérséklet.

Európa egyes térségeiben drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent a tanulmányozott időszakot illetően – idézte Lorenzet a EurekAlert tudományos hírportál.

A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka mutatta ki, hogy az időjárás egyértelműen tovább melegszik.

A klímaváltozással foglalkozó tanulmányok többsége megállapítja, hogy Európát a világátlagnál nagyobb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás, annak minden negatív következményével együtt – összegzi az Agrárgazdasági Könyvek sorozatban megjelent legújabb kiadvány. Így Ciscar (2011) 2,3–3,1°C tartományba tehető globális hőmérséklet-emelkedéssel számol, Európára ugyanakkor ennél nagyobb mértékű emelkedést modellez. Becslései szerint Észak-Európában 2,5–3,9°C közötti, míg Közép- (4,1°C) és Dél-Európában (5,4°C) ennél magasabb hőmérséklet-növekedés várható.

A klímaváltozás hatásai egyértelműen két régióra bontják Európát. Míg Észak-Európában a klímaváltozásnak várhatóan lesznek pozitív következményei, addig Dél-Európában csak súlyos negatív hatások várhatók: egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok, erdőtüzek és aszályos időszakok, a Földközi-tenger térsége egyre szárazabbá válik, ami tovább növeli az aszály és a bozóttüzek kialakulásának veszélyét. Észak-Európában ezzel szemben jelentősen nő a csapadék mennyisége, és akár rendszeressé is válhatnak a téli árvizek.

A mezőgazdaság a klímaváltozás által egyik legközvetlenebbül érintett gazdasági szektor. A csapadéktöbblet várhatóan elsősorban Észak-Európában jelenthet nehézséget, míg a csapadékmennyiség stagnálása vagy csökkenése a déli országokat, például Olaszországot és Spanyolországot érintheti. Európa legnagyobb részén megváltozik a talajvíz szintje 2021 és 2050 között: a mediterrán térségben jelentősen csökken, északkeleti részén viszont valamelyest növekedhet.

A magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak új növények termesztését is lehetővé teheti. Dél-Európában azonban a rendkívüli hőség, valamint a csapadék és a rendelkezésre álló vízkészletek csökkenése várhatóan akadályozza a növények termelékenységét. A mediterrán térség egyes részein előfordulhat, hogy néhány nyári növényt télen fognak termeszteni. Más területeken, például Nyugat-Franciaországban és Délkelet-Európában a terméshozam csökkenése várható a forró és száraz nyarak miatt. A búza és az árpa hozamai főként Kelet-Európában, valamint Észak- és Közép-Olasz-országban fognak várhatóan csökkenni – írja az Agrárszektor.

Ami biztos: nekünk, galambászoknak is lesz még gondunk, akár már jövőre is. Alaposabban ki kell dolgoznunk például a hőségriadók miatt követendő eljárásainkat. ♦